Kálvin emlékévek 2009-2014

Kálvin János életrajz, 1. rész

2009.03.01., 21:32

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

1509-1541. A pályakezdő évek. Franciaország, Párizs, majd száműzetés. Svájc, kiutasítás Genfből, majd Strassburg. Bucer, Melanchton, Farel. Kálvin korán a reformáció sodrásába kerül, hitviták, elkészülnek az Institutio első kiadásai.
1509

Július 10-én született a franciaországi Noyonban, Párizstól mintegy 100 kilométerre északra. Családi neve franciául Cauvin (=kopasz, tar), latinul Calvinus. Apja először dómjegyző, majd grófsági adóhivatalnok, végül püspökségi titkár és a dóm egyházi ügyvédje. Anyja Jeanne Le Franc, előkelő polgári családból. Kegyes és szép hölgy volt. Kálvin öt éves, amikor elveszti édesanyját. Hat testvére volt, közülük kettő, Charles és Francois korábban meghalt, Antoine és Marie vele élt Genfben. Másik két féltestvére ismeretlen.


Kálvin szülőháza

1523-1531

Jogtudományi tanulmányok Párizsban, ahol a neves College de Montaiguban tanul. Híres személyek jártak ide, mint pl. Rotterdami Erasmus, Rabelais, Loyolai Ignác. Majd Orléansban és Bourgesban is tanul.

1531

Apja halála, humanista tanulmányok Párizsban. Itt a College Fortet-ben naponta lektorként dolgozott. Még ma is látható a belső udvaron az ún. Kálvin torony, ennek egyik szobájában lakott.

1533

A reformátori eszmék tanulmányozása tölti ki idejének fő részét. Barátja, Nikolaus Cop, a párizsi egyetem rektora, akinek segít szemeszternyitó beszéde megírásában. A reformációval szimpatizáló gondolatok miatt menekülnie kellett Párizsból Bázelbe, ahol halálig 15 alkalommal fordult meg, főként könyvkiadási céllal. Bázelben Lucianus név alatt tartózkodott, ami a Calvinus név anagrammája, megcserélt betűkkel. Itt fejezte be az Institutio első változatát.

1533/1534

Menekülés barátjához, Louis du Tillethez Angoulemebe, ott tanulmányozza a teológiai irodalmat. Végérvényes megtérése Jézus Krisztushoz, csatlakozás a reformációhoz. Erről később egyik zsoltármagyarázatában így írt: „Olyan keményen szíven ütött a pápaság pogánysága, hogy alig tudtam magamat ebből a mélységből kirángatni. Isten mégis, a fiatalságom ellenére annyira megkeményedett szívemet váratlanul megtérésre vonta…Az igazi kegyesség jó ízével betöltekezve, olyan féltékenységre gyulladtam, hogy a tanultságban én is tegyek előrehaladást, hogy ezért maradék óráimat erre fordítottam, miközben egyéb tanulmányaimat kissé elhanyagoltam…”.

1534

A római mise ellen röpiratok Franciaországban, aminek következtében sok hugenottát végeztek ki a párizsi Place Mauberten és a Place de Gréven. I. Ferenc király elindítja a protestánsüldözést, Kálvin Bázelbe menekül.

1536

Fő művének, a Christianae Religionis Institutionak (A keresztyén vallás rendszere) első kiadása, amit a bázeli Thomas Platter Kiadó jelentetett meg. Az előszóban Kálvin igazolja I. Ferenc királynak a francia protestánsok létjogosultságát.
Májusban jár utoljára szülőhazájában. Testvére, Charles temetésén vett részt. Kálvin 25 évet élt önkéntes „száműzetésben”.
A genfi reformátornak, Guillaume Farelnek sikerül Kálvint megnyerni a genfi reformáció támogatására. Genfben Kálvin előadásokat tart és reformokat indítványoz. Egy kis házban lakott először a mai Rue Jean Calvinen.
Ugyanakkor még ennek az évnek az elején eltölt egy kis időt Ferrara-ban Renée de France hercegnő vendégeként, akinek Kálvinnal együtt az volt a célja, hogy a reformáció Itáliában is elterjedjen.




1537

Megír egy kátét és egy hitvallást, amire a genfi polgároknak esküt kellene tenniük, hogy ezzel bizonyítsák: végleg szakítottak régi hitükkel. Ellenállás bontakozik ki javaslata ellen.

1538

A Genfi Városi Tanács a berniek nyomására hasonló egyházszervezetet hoz létre, mint amilyen már létezik Bernben. Kálvin és Farel az egyház függetlenségét követelik a városi tanácstól. Elutasítják az úrvacsora berni módon történő kiszolgáltatását, azaz az ostya használatát, s a tanács döntése következtében kiutasítják őket Genfből.
Kálvin Strassburgba megy, ott a francia menekült gyülekezet lelkésze lesz és bibliai témájú előadásokat tart a Főiskolán. Barátság a strassburgi reformátorral, Martin Bucerrel, akivel egy fedél alatt lakott házasságkötéséig.


Martin Bucer

1539

Kálvin kiadja az Institutio-nak, azaz a Keresztyén Vallás Rendszere c. művének második kiadását és a Római levélhez írt kommentárját.




1540

Házasságot köt a holland származású Idelette de Bure-ral. Ő első házasságából, férje halála után, egy fiút és egy leányt, Juditot hozta a reformátorral kötött házasságba. Közös gyermekük, Jacques csak néhány napig élt.


Idelette de Bure, Kálvin felesége

1540/1541

Részt vesz a hagenaui, wormsi és regensburgi vallási vitákon, megismerkedik a német protestantizmussal. Hagenauban Strassburg kiküldötteként vett részt a vitán. Június végén Farellel utazott az elzász városba, ami 30 kilométerre északra fekszik Strassburgtól.
Október 24-én utazott Kálvin Wormsba a strassburgi főiskola rektorával, Johannes Sturmmal a vallási vitára. Három hónapig ott maradt. Ez idő alatt találkozott Melanchthonnal. Az úrvacsora kérdésében közeledett álláspontjuk, és november 8-án aláírták a Confessio Augustana variata-t.
V. Károly császár a regensburgi birodalmi gyűlésen próbálta közelebb hozni az ellenséges protestánsokat és katolikusokat, kivált a megigazulás tanában. Márciustól júniusig nem sok lépést tettek egymás felé, de Kálvin elmélyítette kapcsolatát Melanchthonnal. A túl drága városból Bucer és Melanchthon marasztalása ellenére visszatér Strassburgba. Még ott volt, amikor hírt kapott a Strassburgban kitört pestisjárványról, és felsége megbetegedéséről. Hónapokon át a Neue Waag tornyában tartózkodott.

Dr. Békefy Lajos
Kálvin János életrajz, 2. rész

Rendezvények

Hírlevél


Képgaléra